2015. november 2., hétfő

Séta- Futó- és Kerékpáros utak kijelölése a Sokorói dombságban

Idén -azaz még tavaly - nagy fába vágtuk a fejszénket. Úgy gondoljuk Győr környékén is rengeteg szép, látogatásra érdemes természeti érték van. Ezért 2014 évi Zöld Forrás pályázatunkat a fenti címmel adtuk be a Földművelésügyi Minisztériumhoz.
Tervünkben rövidebb, könnyen megközelíthető séta utak kijelölése, valamint, egy a dombságot átszelő és majd a Bakony és a Balaton felé továbbvivő kerékpáros út létrehozása szerepelt.
'Kanyon'
Célunk, hogy sétaútjainkkal  olyan embereket csaljunk ki az erdőbe, akik nem járnak rendszeresen a hegyekbe, nincs szuper profi túrafelszerelésük, de szívesen eltöltenek-eltöltenének pár órát a természetben. Gondoltunk a kisgyerekes családokra és az idősebbekre is, akinek 10-15 vagy több kilométer különböző okok miatt már nem teljesíthető. A futás pedig egyre népszerűbb sport. Ez is egészségesebb, pihentetőbb ha nem a betonon, házak, autók között, kutyák elől sprintelve kell megtenni a tervezett távot. Ráadásul jelölt útjainkat használók, családtagjaikat is tájékoztathatják aznapi edzéstervükről. 
A kerékpáros útvonal hasonló céloktól vezérelve készült. Ugyan, ez inkább egynapos elfoglaltságot jelent, de a terep könnyű, a már létezett aszfaltos utakon vezet, nem kell hozzá profi bicikli.  Alap elv volt, hogy vasútállomástól vasútállomásig vezessen, de vannak alternatív útvonaljavaslatok is benne. A legdélebbi 'csücske' pedig már szinte a Bakonyban van. 
A munkába azonnal belefogtunk, amint megtudtuk, hogy támogatást nyertünk. Az ősz a tervezéssel, egyeztetéssel, és útvonalak keresésével telt. 
Kupaktanács a térkép fölött
Amint kialakultak a terveink, felkerestük az illetékeseket: A terület kezelőjét, Kisalföld Erdőgazdaság Ravazdi Erdészetét, és a Fertő-Hanság Nemzeti Parkot, mivel az utak a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területén vannak.
Tanácsot kértünk a Győri Vasutas Természetjáró Egyesület turistaút festő szakembereitől. Amíg az engedélyekre vártunk, elkezdtük tervezni az útjeleket és a tájékoztató táblákat.
Közben már apró kincsekre leltünk:
Egy ritka díszes tollasmoly (Amblyptilia acanthadactyla)
csücsül ezen a vajszínű ördögszemen (Scabiosa ochroleuca)
Májusban eljött a megvalósítás ideje. Önkéntes hétvégénken 20 ember segítségével állítottuk fel a táblákat és tettük ki az útjeleket.

A tábla keret összeszerelése

Az útjelek is kikerültek


A kerékpáros útvonal kitáblázásában a Bakonyi Kalandorok Turista Egyesület tagjai segítettek.

Még meg se száradt a beton, a srácok már érdeklődtek és indultak volna azonnal.
Néhány útjel és felirat külön fa táblára került.
 A projektet egy átadó ünnepséggel zártuk le, május végén. A Szalóky Géza, győrújbaráti polgármestere kedves szavakkal köszöntötte egyesületünket és üdvözölte kezdeményezésünket.

Reméljük útjainkat sokan használják, és általuk sokan kerülnek közelebb a természethez. Mi hálás köszönettel tartozunk:
  • Győrújbarát Önkormányzatának elvi támogatásukért és önkénteseink szállásáért
  • Csuka Istvánnak, a Győri Vasutas Természetjáró Egyesület elnökének a sok hasznos tanácsért
  • Halász Attilának útvonaljavaslataiért, önkéntesként végzett munkájáért
  • Hernádi Lászlónak, Szöllősi Rékának, Szakács Gábornak, Nemes Zoltánnak, R. Tóth Máriának, Szimeth Zsoltnak a tábláinkon megjelenített gyönyörű fotókért
  • A Bakonyi Kalandorok Turista Egyesületnek önkéntes segítségükért
  • A munkálatok során rátaláltunk a védett díszes tarkalepke
    (Euphydryas maturnna) egy addig ismeretlen állományára.
     
  • Egyesületünk önkénteseinek az egész projekt alatt nyújtott munkájukért
és végezetül, de nem utolsó sorban a Földművelésügyi Minisztériumnak a Zöld Forrás 2014 pályázat keretében nyújtott anyagi támogatásért.

Az utak részletes leírása hamarosan olvasható lesz honlapunkon.






2015. március 12., csütörtök

Napközis Természetvédő Tábor


Ezennel meghirdetjük egyesületünk nyári 

NAPKÖZIS
TERMÉSZETVÉDŐ
  TÁBORÁT,

melybe szeretettel várunk minden általános iskolás gyerkőcöt: 
Nyomozás az állatkertben

Turnus I.:
2015. július 6-10., hétfőtől péntekig, 8-16 óráig

Turnus II.:
2015 július 13-17., hétfőtől péntekig, 8-16 óráig

Igény szerint tartunk gyerekfelügyeletet, reggel 7-től valamint, délután 17 óráig. 




Helyszín:
Győr-Ménfőcsanak, Horgas u. 1.
A Csanaki Szent Kereszt Plébániatemplom melletti iskolaépület, a Hegyalja és a Horgas u. sarkán.



Alkotás


Ára: 18000 Ft/fő,
mely tartalmazza az ebédet, a tízórait és az uzsonnát, valamint a programok költségeit, belépőjegyeket, napközbeni utazást, stb.
Egy családból érkező minden 3. gyereknek 50% kedvezményt biztosítunk. (Egy háztartásban élő gyerekekre vonatkozik, de a két turnusra együtt is érvényes!)


Óriás kirakó Hermann Ottó életéről


Kedvcsináló -előzetes: 

Napfolt-kémlelők
  • Hogyan befolyásolja a fény, vagy hiánya az élővilág működését?
  • Miért világít a szentjánosbogár?
  • Mi az a fényszennyezés?
  • Van élet a teljesen sötét barlangok mélyén is?
  • Ismered meg a körülöttünk élő fajokat!
  • Kézműves foglalkozások újrahasznosított alapanyagokból
  • Vidámság, móka, kacagás
  • Kirándulás a fény és árnyék erdejébe

Kapcsolat: 
https://www.facebook.com/muszajegyesulet
muszajegyesulet@gmail.com
Szervező, táborvezető: Koncz Nóra 30/360-2447


2015. január 8., csütörtök

Mit tehetsz te?

Beleolvastam egy összeállításba a világ 50 legveszélyeztetettebb fajáról. A faj bemutatása és az őt veszélyeztető tényezőkön túl ott volt mindegyik mellett egy kis keretes szöveg 'Mit tehetsz te?' címmel.  A legtöbb esetben azt javasolták -  nem csak itt, szinte minden hasonló témával foglalkozó írás esetében -, hogy támogasd ezt meg azt az alapítványt. Persze, nyitom is a webbankomat, és utalok nekik a fölösleges millióimból. Mindnek!
Egyértelmű, hogy ez a leghatékonyabb segítség, de azt hiszem nem vagyok egyedül azzal, hogy nem szívesen utalgatok külföldre még kis összegeket sem. Ezzel senkit nem akarok lebeszélni arról, hogy így támogasson természetvédelmi alapítványokat, mert valószínűleg a bevételük nagy része kisebb összegű adományokból jön össze. De érdemes utána olvasni a szervezet pedigréjének azért, hogy tényleg jó helyre kerüljön a pénzed és ne a munkatársak riói  wellnesszezését támogasd.
 Azt gondolom más módja is van az ilyen ügyek segítésének. Például az, hogy jobban megnézed mi kerül a szatyrodba. Ugyanis, ha megveszel egy terméket, aminek az előállítása környezetszennyező, akkor tulajdonképpen azt támogatod, hogy esőerdőt irtsanak ki, szennyvizet engedjenek a folyókba, rovarölő szereket permetezzenek a levegőbe és éhbérért dolgoztassanak milliókat. Igen, tudom, ez nagyon nehéz kérdés, hiszen a legtöbb áru eredete egy földi halandó számára ellenőrizhetetlen.  De van, amiről tudni lehet honnan jön, és miből van. A megbízható cuccokat különböző címkékkel jelölik, ami jelentős segítség földi halandóknak a kereskedelem nagy átverős játékában.   Első lépésnek ezek figyelembevétele tökéletes! 

A mottó pedig: gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!
Jó példa a kaja. Úgyis minden nap kell valamit falni. A hazai, szezonális termékek biztosan nem veszélyeztetik a pandák vagy a tigrisek élőhelyét. A helyi, biogazdaságokból származó zöldségek, gyümölcsök, nem voltak permetezve, sem műtrágyázva. Ezek választásával már is tettél a több ezer hazai rovarfajért, köztük a méhekért is, amik pedig fontos kis munkásai az élelmiszeriparnak és még fontosabb résztvevői az ökoszisztémának. Sőt! Rögtön a parlagi sasok is elkönyvelnek neked egy piros pontot. Ezek a ragadozó madarak ugyanis kis rágcsálókat esznek, amik meg növényeken és rovarokon élnek. A vegyszerek halmozódós fajták, és például a DDT miatt vékony falú tojásokat tojtak a  madarak, amik idő előtt eltörtek, derékba vágva ezzel szegény fióka még el sem kezdődött életét.
Helyi termékekről beszélünk, ez ideális esetben azt jelenti, hogy a házikónk 50 km sugarú körén belül keletkeztek. Szállításuk kevésbé szennyezi a levegőt, nem rakódik le korom és por a környező növényzetre, sem a tüdőnkbe. Na és nem igényelnek élőhelyeket örökre kettévágó autópályákat sem. 
A bio hús és tojás termelése közben nem kerül antibiotikum- és más gyógyszermaradvány az élővizekbe, és ezen keresztül az ivóvizünkbe. Nem születnek meghatározhatatlan ivarú és formájú hal-szörnyek.
A biogazdaságok állatainak ürüléke - micsoda meglepetés - tökéletes, egészséges trágya. Ezzel a gonosz vegyipar múlt rendszerbeli sikertermékére, a műtrágyára sincs szükség. Újabb piros pont az élővizektől, amik megmenekülnek az eutrofizációtól!
Ha nincs hazai, a külföldi se feltétlen a sátántól való. Érdemes a fentebb említett logók nyomán elindulni és nagyítóval felfegyverkezve járni a boltokba. Legalábbis eleinte, mert az apró-betűk és címkék kavalkádjában hamar ki lehet igazodni. Néhány dologhoz pedig elég a szemüveg helyett a józan paraszti észt elővenni. Például a Dél-Amerikából származó marhahús nem csak szegény marha életébe került, hanem nagy valószínűséggel jó pár hektár esőerdő vagy pampa esett áldozatul a benne élő jaguárokkal, cuki tamarinokkal, óriás tengerimalac alakú kapibarákkal, ékkőnek csúfolt kolibrikkal és a mindezeket jó ízzel elfogyasztó anakondákkal együtt. Na és szegény tapírok se maradjanak ki. Azaz, mégis.

A szövegelést itt kicsit abbahagyom, de folytatás lesz előbb-utóbb, mert a téma még tartogat locsogni valót. A legfontosabb tennivalót pedig most emelem ki: BESZÉLJ RÓLA! Mivel a hírekben a különböző gazdasági mutatók és országos döntéshozóink tetteit taglaló elemzések mellett kevés szó esik a környezetünk védelméről, ránk marad a feladat, hogy időnként beszéljünk róla annak is, akit amúgy kielégít a közösségi média információáradata. Előbb-utóbb célba fog találni az üzenet. (Főleg ha tudsz válaszolni a szomszéd néni kérdésére, miszerint hol kapni békás kávét.)


Források:
  • wikipédia
  • http://jasius.hu/lepidoptera/page3/page3.html
  • Állatok világa c. magazin 2015/1


2014. november 28., péntek

A Ne Vásásrolj Semmit Nap

Bevallom vettem kenyeret, tejfölt és tésztát. Ezek hiányoztak a család mai élelmezéséhez. Délután meg elmegyünk az Adventi vásárba és megiszunk egy-egy bögre forralt bort, meg eszünk egy-egy szelet sütit, de szigorúan olyan árusól, aki jótékony célra ajánlja fel a bevételét.
Ezzel nem a kezdeményezés ellen akarok lázadni, hiszen nem ezen az egy napon múlik a természet jövője. Örülök ennek a napnak, és külön pikáns, hogy egybe esik a Fekete Péntekkel és a karácsonyi őrület kezdetével. 

Amellett, hogy szerintem sem a drága ajándékokról és az ételtől roskadozó asztalokról szól a karácsony, a kezdeményezésnek természetvédelmi vonatkozásai is vannak. 
Ha elfogadjuk azt -és minden földrajzi, geológia, teológia, tény ezt igazolja -, hogy sem Földünk, sem termőterületeink mérete, sem az ásványi anyag készlete nem növekszik, akkor az is logikus, hogy a gazdasági növekedés lehetőségei is végesek. Még egy darabig lehet harácsolni, felszántani növénytermesztésre nem túl alkalmas területeket, kivágni fajgazdag erdőket, és rávenni szegény országok nincstelen lakóit, hogy a gazdag országok pénzhormonon élő lakóinak termeljenek ipari (nem élelmiszer) alapanyagot.
A túlfogyasztás azt eredményezi, hogy egyre több káros anyag kerül ki a természetbe. Műtrágyák, növényvédő szerek, ÜHG-k, légszennyező mikro-részecskék, por, korom, stb. A gyáraknak mindig van mellékterméke (pl. szennyvíz, vagy gázok), ráadásul egyre több üzemanyag kell az áruszállításhoz is... a sort folytathatnám, amíg a fejünk fölött gyülekező fekete felhők be nem töltik a szobát. Ehelyett legyen inkább az idei karácsony tényleg zöld! 
Gondoljuk át tényleg örülni fognak-e ajándékainknak. Felejtsük el a 'porfogókat', az agyon csomagolt bonbonokat, a szemétben landoló csomagolópapírt. Lehet élményt is adni,  ami nem feltétlenül egy színházjegy, hanem például egy kirándulás vagy egy forrócsokizós/borozós-beszélgetős délután. 
Számoljunk le a rossz minőségű, olcsó termékekkel, ezek eleve szemétnek készülnek. Talán szívet melengetőbbek a helyi kézművesek termékei. És az ünnepi menünek se kell kitartania húsvétig. 

A legjobb lenne pedig, ha a reklámok, műszörmék, műkörmök, tv-MŰsorok helyett az igazi világ is fontossá válna. A cinkék az etetőn, a sünik a sövény alatt, az árva kiscicák, az itt maradó vagy elrepülő gólyák, a még mindig virító harangvirágok....

2014. október 31., péntek

A takarékossági világnap 8 boldogsága


1. Boldogok a kerékpárosok, mert övék a tiszta levegő és a mozgás öröme.



2. Boldogok, akik csapvizet isznak, mert a világon azon kevesek közé tartoznak, akiknek elegendő mennyiségű ivóvíz áll rendelkezésére.














3. Boldogok, akik energiatakarékos izzót használnak, mert tudják, hogy a Föld készletei végesek.



4. Boldogok, akik maximum heti 3x esznek húst, mert ökológiai lábnyomunk elfér a Földön.












 


5. Boldogok aki helyi termékeket választanak, mert nem hisznek a globalizációban.










6. Boldogok, akik vegyszermentes háztartást vezetnek, övék a vegyszermentes test egészsége.

7. Boldogok akik nem gyűjtenek tárgyakat mert tudják, az árat unokáink fizetik majd meg.

8. Boldogok, akik ismerik és szeretik a természetet, mert értik, a takarékosság nem csak a saját zsebüknek jó.


2014. augusztus 22., péntek

Győrszentiván környékének természetvédelmi értékei


Sokan nem is gondolnák, hogy a Győrszentiván környékén elterülő meszes homokpusztagyepek hány féle védett és különleges növény-, és állatfajnak adnak otthont. Pedig ezek az élőhelyek kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel bírnak, hiszen itt él számos, a kontinentális éghajlatra jellemző faj, melyek tőlünk nyugatabbra már nem találhatók meg. 

Meszes homokpusztagyep hegyi árvalányhajjal  (Stipa pennata)

Ezek a homokpusztagyepek a Kisalföld magyarországi részének legszárazabb területei közé tartoznak. Hajdanán legelőként hasznosították, majd egyre nagyobb területeken történt homokfásítás fekete fenyővel, akáccal. A nagyobb természetességi állapotban megmaradt gyepfoltok mai megléte a 40 éves szovjet katonai jelenlétnek köszönhető, hiszen 1990-ig ez a rész a civilek elől elzárt terület volt így megmenekült az újabb gyepfeltörésektől, mezőgazdasági művelés alá vonás alól. A katonai tevékenység nyomai a mai napig láthatók a növényzet alatt tankállások, bunkerek, elhagyott laktanyák formájában. A katonai gyakorlatozások megszűnése után megindult a terület becserjésedése, agresszívan terjed az akác és a bálványfa valamint más lágyszárú özönfajok is / magas aranyvessző (Solidago gigantea), selyemkóró (Asclepias syriaca)/ ami jelentős természetvédelmi problémát jelent.  A táj rendkívül mozaikos képet mutat, a meszes homokpusztagyepeken kívül, megfigyelhetünk még homoki tölgyes, homoki nyáras-borókás állományokat is a természetes vegetációk képviselői közül.

Homoki nőszirom (Iris arenaria)
Az egyik legjelentősebb védett növényfaj itt, a homoki nőszirom (Iris arenaria) amely Natura 2000 jelölő faj is egyben (az Európai Unió közössége szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró faj). A nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó növény. Az egy-két virágú szár mindössze 6-12 cm magas. Április közepétől májusig virágzik. Egyes virágai egyetlen nap alatt elnyílnak.



A homokpuszták további védett növényei közül pár példa:

Kései szegfű
(Dianthus serotinus)
Fekete kökörcsin
(Pulsatilla nigricans)
                              
Tavaszi hérics (Adonis vernalis)


Hússzínű ujjaskosbor
(Dactylorhiza incarnata)
Az orchideafélék közül is számos faj képviselteti itt magát:


Vitézkosbor
(Orchis militaris)
Poloskaszagú sisakoskosbor
(Anacamptis coriophora)


Sömörös pettyeskosbor
(Neotinea  ustulata)

A homokpuszták extrém körülményei valódi paradicsomot jelentenek egyes rovarok számára. Jelentős populációi élnek itt a ritka és  potenciálisan veszélyeztetett magyar futrinkának (Carabus hungaricus).

Közönséges nünüke
(Meloé proscarabaeus)
Magyar futrinka
(Carabus hungaricus)

Imádkozó sáska (Mantis religiosa) áldozatával

Nappali lepkefajok közül a leggyakoribbak:

Kardos lepke (Iphiclides podalirius)


Fecskefarkú lepke (Papilio machaon)

Fürge gyík (Lacerta agilis)
A kétéltűek közül a zöld varanggyal (Bufo viridis), a barna varanggyal (Bufo bufo), a levelibékával (Hyla arborea) és az erdei békával (Rana dalmatina) találkozhatunk. A hüllők közül leginkább  a fürge (Lacerta agilis) és a zöld gyík (Lacerta viridis) kerülhet szemünk elé.




A homokpusztákon és környékükön 102 madárfaj él. Közülük kiemelkedő fontosságú a fekete gólya (Ciconia nigra), a holló (Corvus corax) és a kerecsen sólyom (Falco cherrug). 

Aki szeretné megismerni a szentiváni homokpuszták élővilágát testközelből is, annak szeretettel ajánljuk, a 2010.-ben a Föld napján, átadott bemutató tanösvény bejárását. A tanösvény a győrszentiváni új temetőtől indul, ahova a Vajda utcán lehet kijutni, Győrből a 31-es busszal közelíthető meg.
Kedvcsinálónak nézzék meg a tanösvényről készült videót:


Források és további érdekességek:



2014. május 7., szerda

Tanösvény Túrák a Zöld Forráshoz

Aki még májusban jön,
láthat virágzó Bíboros kosbort
Egyesületünk támogatást nyert a Vidékfejlesztési Minisztérium által kiírt Zöld Forrás 2013 pályázaton. Az elnyert összeget a győrújbaráti Vár-kő tanösvény fejlesztésére és népszerűsítésére  fordítjuk. Így most lehetőség van ingyenes, vezetett túra keretében megismerkedni a tanösvénnyel és rajta keresztül a Sokorói Dombság élővilágával! Szeretettel várunk minden kicsit és nagyot, formális és nem-formális csoportot, családot! 

Érdeklődés, időpont egyeztetés, és részletek: 

muszajegyesulet@gmail.com
Koncz Nóra 30/360-2447









2 az 1-ben memória játék

Készül a Titok-doboz díszítése
Védett növényfajokkal lehet ismerkedni ezzel a madáretetővel kombinált játékkal

Bemutató madárodúk

A Ravazdi Erdészet jóvoltából most már lépcső vezet fel a tanösvényre

 A megvalósításért köszönet illeti egyesületünk önkénteseit, Petrény András és Tamásovics Zoltán faműveseket, a Ravazdi Erdészetet és Varga Szabolcs kerületvezető erdészt, és Győrújbarát Önkormányzatát! De mindez nem valósulhatott volna meg, a VM Zöld Forrás támogatása nélkül.